Rétközi Kerékpáros Örökségkör

A rétközi túra egy letűnt vízi világ és a Nyírség tájain halad izgalmas örökséghelyszínek, látványosságok ölelésében.

A rétközi örökségkörre indulók letűnt korok és egy letűnt táj emlékeit ismerhetik meg. A kerékpártúra célja a Felső-Tisza-vidék nyugati felének, a Nyíregyházától és a Nyírségtől északra elterülő rétközi tájegységének felfedezése, amely egyszerre jelöl földrajzi és néprajzi tájegységet. A Rétköz a víz birodalma volt egészen a 19. századig. Hajdan a Tisza ezernyi ere hálózta be, mely mocsaras, lápos vidékké formálta a tájat, megszabta az ott élők mindennapjait. Földművelést csak a rétből kiemelkedő dombhátakon lehetett folytatni, kiemelt szerepe volt a halászatnak. A vizek levezetését követően az egykori lápi községek mezőgazdasági településekké alakultak át és megszűnt a tájra jellemző ősi életforma. A hajdani Rétköz ma már alig különbözik a Nyírségtől.

Információk

Táv: 92 km
Idő: 10-12 óra
Szint: közepes

Egyedi, csoportos utak esetén igényelhető túravezetés és szakvezetés is. Érdeklődni lehet:

+36-30/446-8383

www.oroksegtura.hu

A Nyíregyházáról induló 92 kilométer hosszú rétközi örökségkör egy letűnt vízivilág és a Nyírség tájain halad, szinte végig kerékpárúton – Nagyhalász, Ibrány, Paszab, Tiszabercel, Gávavencsellő, Balsa, Szabolcs, Tímár, Rakamaz, Tokaj és Nyírtelek érintésével. A táv 11 kilométerrel csökkenthető Tokaj kihagyása esetén.

Nagyhalász – Csuha-Kállay Kúria

A kúria épületét a 18. század végén Eördöghfalvi Csuha Tamás építette. Eredetileg téglalap alaprajzú, kéttraktusos, egyszerű épület volt, amelyet 1830 körül klasszicista stílusban átalakíttattak a főúri kastélyok mintájára. Az 1860-as években Eördöghfalvi Csuha Vilma férje révén a Kállay család tulajdonába került, akik egészen 1910-ig a kastély birtokosai voltak. Sajnos a kúria eredeti berendezéséből szinte semmi sem maradt meg, de az épület felújítása és kulturális célú hasznosítása az 1990-es évek második felében megvalósult.

Ibrány – Református templom

A város legmagasabb pontján álló református templom a 14. században épült, amelyet 1517 körül gótikus stílusban átépítettek. A torony nélkül felépült templom mellett évszázadokig fa harangtorony állt. A ma látható 37 méter magas, háromszintes torony 1843-1847 között épült. A késő gótikus stílusjegyek közül figyelemreméltók a támpillérek, a hajó déli homlokzatán található kapu és ablakok.

Paszab – Szőttesház

Paszabon megismerkedhettek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legszebb népművészeti értékével, a paszabi szőttessel. A régi népi szőttesek mintakincsét felelevenítő és újjáélesztő szövőház termékeit 1940-ben a Budapesten rendezett kiállításon ismerhette meg a nagyközönség, de a legnagyobb sikert az 1957. évi világkiállításon aratta. A Paszabi Szőttesházban kaptak helyet a szövőszékek, az eredeti paszabi szőttesek és az értékes néprajzi tárgyak.

Tiszabercel – Szivattyútelep

Szabolcs-Szatmár-Bereg legrégebbi gőzüzemű szivattyútelepe Tiszabercelen található. A Rétköz alacsonyan fekvő, vízjárta terület, ezért a vízzel való kényszerű együttélés mindennapi küzdelmet jelentett a létért, a megélhetésért. A Tisza szabályozására a szivattyútelepet megelőzően zsilipek épültek, ezeket azonban rendre elsodorta az ár. A gőzüzemű szivattyútelepet 1895-ben kezdték építeni, végső formáját 1903-ra nyerte el. A cél az volt, hogy a belvízi főcsatornán lefolyó vizeket a berceli zsilip zárva tartása mellett is a Tiszába lehessen juttatni. A telep 1968-ig folyamatosan működött, utoljára 1970-ben indították be. 1983-ban műemlékké nyilvánították.

Gávavencsellő – Dessewffy-kastély

Gávavencsellőn, a Toldi utca 26. szám alatt található a 18. század második felében épült Dessewffy-kastély, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legszebb barokk műemléke. Az épület eredeti magva egy késő barokk kastély a 18. század második feléből való, amely mellé a 19. század elején egy másik, klasszicista stílusú épületet emeltek. A két épületet Dessewffy Miklós elképzelései alapján 1898-ban összeépítették, neobarokk stílusban kiegészítették és bővítették. Az önkormányzat évekkel ezelőtt eladta, új tulajdonosa diszkót alakított ki az épület egyik szárnyában, mára viszont a szórakozóhelynek is csak romos nyomai találhatók meg. A kastélyépületet jelenleg nem hasznosítják, de még így, romos állapotban is a hajdani szépségéről árulkodik.

Szabolcs – Földvár

A szabolcsi földvár Közép-Európa legnagyobb, épségben maradt földvára, amely a település központjában áll. Egykor a keleti oldala mentén egy 7 méter széles és három méter mély vizesárok húzódott, amely a földvárat lényegében egy csatornával leválasztott mesterséges szigetté alakította, amelyet egy felvonóhídon lehetett megközelíteni. A földvár 280 m hosszú, 140 m széles, 33 ezer négyzetméteren elterülő gyeppel fedett háromszög alakú földterület, amelynek három oldalon voltak kapui.

Szabolcs – Református templom

Szabolcs középkori jelentőségét bizonyítja, hogy 1092-ben Szent László királyunk vezetésével zsinatot tartottak itt. A király elnökletével megtartott szabolcsi egyházi zsinaton és törvényhozó országgyűlésen hirdette ki I. törvénykönyvét, amely megerősítette az egyház hatalmát. A templom építése a XI. századra tehető, ezzel a szabolcsi református templom a régió legkorábbi építésű templomai közé tartozik. A középkorban a szentélyt freskók díszítették, amelyek valószínűleg a reformáció évszázadaiban elenyésztek. Mára csak néhány felismerhetetlen töredéke maradt fent az apostolokat vagy szenteket ábrázoló freskóknak. Az 1970-es években vette kezdetét a templom átfogó régészeti kutatása és helyreállítása, melynek célja a középkori térszerkezet visszaállítása. A helyreállításnak köszönhetően mára az egyik legszebb és legkorábbi középkori műemléke a térségnek.

Rakamaz – Turul emlékmű

1955 és 1974 között számos olyan lelet került elő a földből Rakamazon, amely arról tanúskodik, hogy valaha ez a föld valamelyik fejedelemhez tartozó magas rangú személy nyugvóhelyéül szolgált. Az 1950-es évek közepén az egyik legszebb és leghíresebb honfoglaláskori leletre bukkantak. Egy női csontváz mellén két darab tenyérnyi nagyságú ezüst korong feküdt. A korongpár peremsávján belül növényi elemekkel átszőtt, szétterjesztett szárnyú ragadozó madár (sas) látható, amely karmaiban két kisebb madarat, csőrében leveles ágat tart. A legkézenfekvőbb feltevés szerint a rakamazi sas nem más, mint az Árpádok ősatyjának vélt turulmadár megjelenítése. Azt is vélték, hogy a sas az életfa csúcsán ül, s onnét hozza le a földre az újszülöttek lelkét.

Nyírtelek – Katonai emlékpark

Nyírtelek a királyteleki csata révén vált országosan ismertté. 1944 októberében szovjet erőket szorítottak itt vissza, megakadályozva több, mint 100 000 magyar és német katona bekerítését, ezzel jelentősen hozzájárultak Nyíregyháza ideiglenes visszafoglalásához. Ennek állít látványos emléket a Nyírtelken található park, ahol a Királyteleki csata hősi halottjainak névsora, a csata története és szemléletes térképe látható. A két kiállított rakéta: egy Vega-M és egy Krug (2K11) légvédelmi rakéta.

Megosztás

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás