Tirpák telepesek nyomában

Fedezd fel Nyíregyháza bokortanyáit, és légy részese egy időutazásnak, hogy megismerd a várost alapító tirpák telepeseket!

A Nyíregyházi bokortanyák felfedezésére indulhatunk egy tartalmas kerékpártúra keretében. A 33 km-es túra során betekintést nyerhetünk a városellátó és a szántóföldi gazdálkodás helyzetébe, valamint megismerhetjük, hogy milyen változatosan alakul az egyes tanyák és porták helyzete. Láthatjuk a tanyasi életmód szépségeit, előnyeit és nehézségeit, valamint megtapasztalhatjuk, hogy milyen kihívásokkal nézhettek szembe a XVIII – XIX században a telepítők, a bokortanyák lakói. Közelről láthatjátok a mezőgazdasági szántóföldi termelést, kertgazdálkodást, traktorokat, lovakat, vagy az alma-, és baracktermesztés valós színtereit.

 

Kik azok a tirpákok?

Eredetileg a Felvidékről származó, Békés megyei áttelepítés után ide érkező tót ajkú, evangélikus vallású népcsoport, akik gróf Károlyi Ferenc hívására és kedvező ígéretei miatt telepedtek le Nyíregyházán, hozzájárulva termelésükkel és kézműiparukkal ahhoz, hogy ne néptelenedjen el az akkortájt 300 lelkes falu. Ők alakították ki Nyíregyháza országosan egyedülálló településszerkezetét, a bokortanyákat, nekik köszönhető a város felvirágoztatása és az ország második legnagyobb evangélikus templomának felépítése.

Nyíregyháza – Evangélikus templom

A Nyíregyházi Evangélikus Nagytemplom 1786-os felszentelése óta jelképe és gyülekezőhelye a tirpák lakosságnak. A város legrégebbi épülete és egyben legértékesebb műemléke, helyrajzi száma 1. 1928-tól minden órában megszólal a főbejárat fölötti 12 harangból álló harangjáték.

Nyíregyháza – Szarvas paléta

A Szarvas paléta kétszer is leleplezett alkotás, amely szemlélteti, hogy milyen is lehetett a tirpákoknak közel 200 km távolságból szekerekkel, családdal, a ház felszereléseivel Nyíregyházára áttelepülni. A belvárosban is találunk a bokortanyákra utaló emlékeket. A sétálóutca közepén szürke térkőből a város sziluettje van kirakva, körben a 36 bokortanya és külterületi településrész neve bronz kistáblákkal.

Bokortanyák – Rókabokor

Rókabokor és Sulyánbokor Nyíregyháza város védett szerkezetű tanyái, az építési előírások őrzik a sajátosságokat. Rókabokor felülnézeti képén is jól látható a sajátos bokros, sugaras elrendeződés, a porták osztottsága, a kifelé szélesedő gazdasági udvarokkal, belső kertekkel. Az életet jelzi a buszforduló, a postaládák sora, esetleg a tanyagondnokok által történő ebédhordás, vagy a véletlenül éppen megérkező gurulókönyvtár nagy busza. Itt azonban inkább egy elöregedő tanyát láthattok, néhány kivételtől eltekintve.

Nyíregyháza – Városalapító atyák szobra

Nyíregyháza központjában áll a Városalapító atyák szobra. Az alkotás gróf Károlyi Ferencet, Nyíregyháza újratelepítő földesurát ábrázolja, ahogy éppen átadja a telepítés pátensét Petrikovics János, szarvasi csizmadiamesternek. A bokortanyák területét bejárva érthetővé válik, milyen komoly munka volt a település felvirágoztatása, a föld termővé tétele és a kézművesek szorgalma, földesurak majd polgárok ellátása. Virágzó, napjainkban is innovatívan fejlődő város jött itt létre, Nyíregyháza 1876-tól átvette a megyeszékhelyi szerepkört is.