Dél-Nyírségi Kerékpáros Örökségkör

A Nyírség kiemelt történelmi emlékhelyei és örökséghelyszínei között barangolhatunk egy izgalmas kerékpártúra keretében.

A Dél-Nyírségi kerékpáros örökségkörön a Nyírség legizgalmasabb kulturális örökségének felfedezésére indulhattok. Olyan örökséghelyszínekkel, műemlékekkel ismerkedhettek meg, amelyek Magyaroroszág fontos történelmi és szakrális emlékhelyei, meghatározó jelentőségű művészettörténeti emlékei.

Többek között meglátogatjuk a Kárpát-medence egyik legjelentősebb zarándokhelyét, a görögkatolikus máriapócsi székesegyházat, és a nemzetközi szinten is számontartott nyírbátori református templomot. A túra során a Báthori és Kállay család legendás múltjával is megismerkedhettek. Ha szeretitek a régi históriákat, az építészeti emlékeket, ha érdeklődtök a művészettörténelem iránt, akkor ezt a túrát ne hagyjátok ki.

Nagykálló – Megyeháza

Nagykálló 1747 és 1876 között Szabolcs vármegye székhelye volt. Ennek a korszaknak az emlékét őrzi a város központjában található egykori vármegyeháza épülete, amely 1769-1780 épült barokk stílusban. Miután Nyíregyházára helyezték át a vármegye új központját, az épület a Nagykállói Magyar Királyi Tébolydaként üzemelt.

Kállósemjén – Kállay-kúria

Kállósemjén központjában áll a Kállay család történelmi szerepét bemutató, 18. században épült Kállay-kúria. Falai között nevelkedett Kállay Miklós, Magyarország egykori miniszterelnöke (1942-44), akinek hamvait – kívánsága szerint – a parkban álló kápolnában temették el. A II. világháború idején szovjet katonák hadiszállásául szolgált, majd hosszú ideig kollégium működött a falai között. A kúria később teljeskörű felújításon esett át, az épületet és a benne lévő kiállításokat 2016-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. Köztudott, hogy a volt miniszterelnök az autóversenyzés szerelmese volt, ennek emlékére egy 1920-as évekből származó Ford A modell áll a kastély garázsában.

Pócspetri – Történelmi Emlékhely

Pócspetri, a „bűnös falu” neve ismerős lehet a történelemkönyvekből. 1948-ban, az akkor még fiatal kommunista magyar kormány beterjesztette az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot, amely ellen a katolikus egyház tiltakozott. Pócspetri lakói is tiltakozásba kezdtek, egy kirendelt rendőr pedig valószínűleg baleset következtében meghalt. Az esetből az állam koncepciós pert kreált és az eset után mindössze nyolc nappal Asztalos János plébánost és Királyfalvi Miklós községi segédjegyzőt halálra ítélték, számos további személyt a faluból életfogytiglan börtönbüntetésre és fegyházbüntetésre ítéltek. 1990-ben hatályon kívül helyezték az ítéletet. 2019-ben az események helyszínét Pócspetriben történelmi emlékhellyé nyilvánították, amelyre a polgármesteri hivatal előtt obeliszk emlékeztet.

Máriapócs – Nemzeti Kegyhely

Máriapócs a Kárpát-medence egyik legjelentősebb búcsújáró helye. Becslések alapján évente több mint fél millió ember látogat el ide. A 17. században Pócsra betelepített görögkatolikus vallású ruszin családok fatemplomot emeltek. Ebben a templomban helyezte el, a török rabságból kiszabadulást követően Csibi László, az Istenszülőt ábrázoló fogadalmi képét, amely 1696-ban közel egy hónapon át könnyezett.  1707-ben új Mária-ikon készült, amely 1715-ben három napon át újra hullatta a könnyeit. Az újabb csoda zarándokok tömegeit vonzotta Máriapócsra. Ekkor merült fel egy reprezentatív székesegyház és baziliza kolostor építésének igénye, amely 1731-1749 között épült fel barokk stílusban. XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban „basilica minor” rangra emelte, 1991-ben pedig II. János Pál pápa is ellátogatott Máriapócsra.

Nyírbátor – Várostörténeti sétány

Nyírbátorban a várostörténeti sétány a város meghatározó történelmi emlékhelyeit, látványosságait fűzi fel. Embernagyságú szoborcsoportok mentén haladva ismerhetjük meg a Bátor és a Báthori család történetét.

A 15. század végén itt épült gótikus minorita templom, amely értékes barokk berendezési tárgyakkal büszkélkedhet. A legmagasabb művészeti kvalitással az 1731-ben készült Passió vagy más néven a Krucsay-oltár készült, amely a ferences ihletésű passió-misztika ritka hazai emléke.

Mellette egy kolostor is épült, amelynek egykori szerzetesi celláiban 1961 óta működik a Bátori István Múzeum, itt tekinthető meg az úgynevezett csonka stallum, melyet az Itálián kívüli reneszánsz bútorművesség első alkotásai között tartanak számon. Az intézmény legjelentősebb műtárgyai közé tartozik az évszámmal ellátott Báthori család vörösmárvány sárkányos címerköve, a 16-17. század folyamán a Báthori fejedelmek által veretett arany- és ezüstpénzek, valamint a középkori fegyvergyűjtemény.

A várostörténeti sétány túlvégén ismerkedhettek meg az egykor Szent György tiszteletére szentelt református templommal. Az épület legszebb műrészlete a későgótikus stílusban épült szarvasbordás hálóboltozat. A nyírbátori református templom büszkélkedhet a Kárpát-medence egyik legmagasabb fa harangtornyával, amely az 1640-es években épült.

A református templom mellett található a Báthori Várkastély, amelyet a Báthori család valamikor a 15. század első felében épített. A vár a 16. században élte a fénykorát, a 18. századra már erősen romos állapotúvá vált. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal az egykori ebédlőpalota szárnyát 1985-ben műemlékké nyilvánította, amelyet 2006-ban újjáépítettek. A földszinten kiállítótermeket rendeztek be, helyreállították a valamikori lakomatermet, illetve a lakóhelyiségeket. A felújítást követően az épületben kiállítások és panoptikum kapott helyet.

Nyírmihálydi – Református templom

A Nyírmihálydi központjában álló református templom a 13. században román stílusban épült. A kicsiny templom izgalmas műemléke a Nyírségnek, főleg a templombelső pokoljelenetet ábrázoló középkori freskója, amely a 15. században készült. Ritka, hogy a szentélyhez ennyire közel kerül egy pokoljelenet ábrázolása, másrészt érdekes az a disznó és elefánt elegyére emlékeztető démonszerű lény, amelyet fekete ördögök vesznek körül.