Gasztronómia

Kóstoltál már nyögvenyelőt? És mákos tengerit? Ezek a furcsa hangzású nevek egy-egy ételt takarnak. Tudtad, hogy a Nyírségben a tócsnit lapcsánkának hívják? És azt, hogy itt a töltött káposzta paradicsomosan készül? Hallottál már arról, hogy Krúdy Gyula magyar író, aki Nyíregyháza város szülötte, kiváló érzékkel tudott ételekről, italokról, és általában a gasztronómiáról is írni? Bár fiatalon elhagyta a várost, és ifjúkorától máshol élt és alkotott, szívében soha sem hagyta el Nyíregyházát.

A finom ételek mellé finom italok is járnak: hazánk 8 eredetvédett pálinkája közül három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Egy korty pálinka maga a természet, mellyel még közelebb kerülhetünk a Nyírség hangulatához.

Gasztronómiai nagyrendezvények

Amennyiben kíváncsi vagy a térség gasztronómiájára, gyere el Nyíregyháza gasztronómiai nagyrendezvényeire, és tapasztald meg a finom ételek és italok mellett a nyírségi szíves vendéglátást is!

Nyírségi receptek

Nyírségi gombócleves

Elkészítés a leveshez

1. 1 fej vöröshagymát apróra vágunk, és kevés zsiradékon üvegesre pirítjuk. A hagymára rádobjuk az apró kockára vágott húst, szintén egy kicsit megpirítjuk, majd egy kis vízzel felöntve félpuhára pároljuk, és beletesszük a zöldségeket. Amikor ezek is félig megfőttek, akkor tesszük bele a felszeletelt gombát és a zöldborsót.
2. Amíg a hús és a zöldségek főnek, elkészítjük a krumpligombócot.
3. A két dl főzőtejszínt elkeverjük a liszttel és óvatosan beleöntjük a levesbe, megfelelő mennyiségű vízzel hígítva. Lassan felfőzzük. Amikor felfőtt, a krumplis masszából vizes kézzel apró gombócokat formálunk, és óvatosan belepottyantjuk a levesbe.
4. Friss petrezselyemmel megszórjuk, és melegen tálaljuk.

Elkészítés a krumpligombóchoz

1. Megfőzzük az előzőleg megtisztított, felkockázott krumplit, amikor puha, a főző levet leöntjük, és még melegen áttörjük.
2. Ha kihűlt, adunk hozzá egy kicsi felvert tojást, 8 dkg lisztet (burgonyától függően ez lehet egy kicsit több is), sót, borsot, aprított petrezselymet, és alaposan összekeverjük. Mire a gombócot összeállítjuk, addig a fazékban a hús és a zöldségek puhára főnek.

Szabolcsi töltött káposzta

Elkészítés a szabolcsi töltött káposztához

A darált húst egy tálba rakjuk, a rizst megmossuk, és hozzáadjuk a húshoz.
A hagymát olajon megpirítjuk, lehúzzuk a tűzről, majd pirospaprikával megszórjuk (ez egy pörköltalap), ráöntjük a húsra és a rizsre. Hozzáadjuk az egyik sűrített paradicsomot, a sót, a borsot és az összezúzott fokhagymákat. Az egészet kézzel jól összedolgozzuk.
A káposzták közepét kivágjuk, forró, de nem lobogó vízbe helyezzük, fejjel lefelé.
A forró víztől a levelek leválnak a káposztáról, megpuhulnak, majd sorban kiszedjük őket. A levelekről a csumát levágjuk, a közepénél kétfelé hasítjuk, majd a tölteléket belerakjuk úgy, hogy kicsi, tölcsér alakú formákat kapjunk. Nem kell túl szorosra tekerni, hogy a rizsnek maradjon helye dagadni. Igyekezzünk minél kisebb káposztákat készíteni.
A megmaradt káposztaleveleket laskára, illetve hosszú csíkokra vágjuk, a fazék aljára lerakjuk, majd megszórjuk egy maréknyi apróra vágott szalonnával, és sorban lerakjuk a töltött káposztákat. Kétsoronként megszórjuk újabb szalonnával és addig rakjuk, amíg el nem fogynak. A fazekat engedjük fel annyi vízzel, hogy ellepje a káposztákat, és feltesszük főni.
Mielőtt puhára főne, karikára vágott paradicsomot, tv-paprikát és kaliforniai paprika szeleteket rakunk rá, majd a megmaradt doboz sűrített paradicsomot kis tálkában forró vízzel elkeverjük, és ráöntjük a tetejére. Fedő alatt hagyjuk, hogy puhára főjön.
Tálalásnál a fazék tetején képződött lecsót félrehúzzuk, majd kiszedjük a töltelékeket tányérra, és a lecsós alapot mellé rakjuk.
Ízlés szerint tejföllel fogyasztható.

Mákos kukorica

Elkészítés a mákos kukoricához

Ezt az ételt a nagyszüleim még morzsolt, főtt kukoricából készítették nagypéntekre, és a főzéséhez egy ősrégi kuktát használtak. A kukoricát forrásban lévő vízben kb. öt perc alatt megfőzöm, leszűröm, összekeverem két evőkanál mézzel (a harmadik a végére kell a locsoláshoz), a vaníliás cukorral és kevés porcukorral. Rászórom a mákot, átforgatom a kukoricával, majd egy külön tálra halmozom, és megszórom a maradék porcukorral. Tálaláskor kevés citromos mézzel meglocsolom.

Eredetvédett pálinkáink

Szatmári szilvapálinka

A Felső-Tisza és a Szamos-vidéknek öntéstalaján nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek. Az itt élők nemcsak nyersen értékesítették a termékeiket, de hagyományos receptek szerint a zamatos gyümölcsökből késztermékeket is előállítottak, mint például lekvárokat, aszalványokat, pálinkákat. A szatmári szilvapálinka évszázadok óta a szatmár-beregi táj kiemelkedő híressége, vendégköszöntő itala. A Tisza és a Szamos öntéstalaján, az esetenként félvad módon tenyésző kékszilvafajta, valamint a kierjedt gyümölcscefre hagyományosan réz üstön történő lepárlása, érlelése együttesen adja utánozhatatlan aromáját.
Kizárólag szilva felhasználásával készül a teljesen érett penyigei (nemtudom szilva) és besztercei szilvafajta gyümölcséből.
Érzékszervi tulajdonság: a szatmári szilvapálinka tükrösen tiszta, az érleléstől halványsárga színű, harmonikus, sima, kellemes szilvaízű és -illatú gyümölcspárlat, keserű mandulára emlékeztető magzamattal.
Alkoholtartalom: legalább 40 V/V%.

Szabolcsi almapálinka

Már a 18. században kiemelkedő volt ezen a területen az almatermesztés és az almapálinka főzése, bár előállítása nagyobb mennyiségben csak a 20. században kezdődött. Az almapálinka, mint a legnagyobb mennyiségben előállított szeszesital, a tájegységen leggyakrabban fogyasztott pálinkává vált, a reggeli paraszti munkakezdések, kalákában végzett nagyobb munkák itala lett.
Az almából készült pálinkák akkor lesznek igazán nagy értékű, szép pálinkák, ha sokáig pihentetik, illetve ha hordós érlelésnek vetik alá. A hordós érlelés hatására a mindig fiatalos, „mozgékony” párlat megnyugszik és nagyon szép, nyugodt, elegáns készterméket ad.
Alapanyagként a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén termesztett érett almát használják fel. A leggyakoribb almafajták: Jonathan, Jonagold, Golden, Red Delicious és Idared.
Érzékszervi tulajdonság: a hagyományos réz kisüstön történő lepárlás és a többszöri finomító eljárás enyhe ízű és illatú, kellemes aromájú almapálinkát eredményez. A szabolcsi almapálinka tükrösen tiszta, frissen színtelen, az érleléstől enyhén sárga, kellemes almaízű és -illatú gyümölcspárlat.
Alkoholtartalom: legalább 40 V/V%.

Újfehértói meggypálinka

Az újfehértói meggypálinka gyümölcse az a meggy, amelynek vadon termő példányai már a mai Újfehértó létrejötte idején, a 17. század eleje óta megtalálhatók voltak. Ezt a meggyet fogyasztották kiváló tápértéke miatt, de emésztési problémákra, székrekedés ellen, szívpanaszra, sőt veseelégtelenségre is. Valószínűleg, ez is oka volt annak, hogy mint „felesleget” csak későn, a 19. század végétől keverték a gyümölcshulladékba, hogy cefrévé válva a pálinka alapanyagául szolgáljon. A jó pálinka alapja a kiváló minőségű gyümölcs, melynek beltartalmi értékei kimagaslóak. Ennek alapvető feltétele, hogy a gyümölcs termesztésére legalkalmasabb termőhelyet válasszák, amely Újfehértó esetében szerencsésen megvalósul.
Az Újfehértói meggypálinka előállításához kizárólag az Újfehértói fürtös és a Debreceni bőtermő fajták használhatók.
Érzékszervi tulajdonság: tükrösen tiszta, színtelen, kellemes meggyízű és illatú, jellegében fellelhető a gyümölcs friss zamata és a magjellegből adódó marcipánosság.
Alkoholtartalom: legalább 40 V/V%.