Belvárosi séta | Nyíregyháza turisztikai weboldala

A belváros szépsége és hangulata téged is magával ragad.

A város híres szülötte, Váci Mihály így jellemezte a belvárost: „…nem történelmi város. Nem fűződnek nevéhez csaták, békeszerződések, nincsenek nagy számmal történelmi nevezetességei, régi műemlékei királyi lábnyomokkal…”, de szépsége és hangulata magával ragadja az ide látogatót.

Kiindulópont, a Kossuth tér

Ha először járunk Nyíregyházán, akkor sétánkat a város főterén, a Kossuth téren kezdjük. A Kossuth tér díszburkolata a bolygókat megformáló kilenc kör alakú mozaikkal a Naprendszert jelképezi. A tér legmeghatározóbb épülete a Benkó Károly tervezte Városháza. Az árkádos bejáratú, reneszánsz hangulatú, eklektikus épület 1872-ben épült. Az épület díszterme adott helyet a hírhedt „tiszaeszlári per”-nek, megfordult benne Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, vendégszobája lakója volt Móricz Zsigmond. A térre néző erkély felett, a homlokzat két szélén egy-egy Justitia-szobor látható.

A tér közepén emelkedik Kossuth Lajos emlékműve, melyet Bethlen Gyula készített. A szobor hátsó oldalán egy törött ágyúcsövön egy madár látható, s alattuk a dátum: 1848. Öreg gesztenyefák árnyékában áll az Örökváltság-emlékoszlop, bal oldalán a kétkedő, jobb oldalán a bizakodó, kemény parasztarcokkal – „Nyíregyháza városa többé földesúri juss és hatalom alá nem tartozik”.

A tér folytatása a Hubert József tervei szerint 1912-ben épült Takarékpalota eklektikus épülete, melynek védett műemléki pénztártermét festett, színes üvegű kupola borítja.

Vele átellenben a város századvégi, szintén eklektikus építményeinek egyike, az 1895-ben Alpár Ignác tervei alapján épült Hotel Korona emelkedik. Három frontja más-más arcot mutat az érdeklődőnek. Érdekessége, hogy az avatására rendezett bálon gyúlt fel először villanyfény a városban.

A hotel mellett magasodik a Nagy Virgil építette római katolikus templom. A háromhajós, bazilikás elrendezésű templom legszebb része a monumentális kereszthajó. Itt található a márvány szószék is, amelynek boltmezőiben a négy evangélista domborműves alakja látható. A templom szomszédságában helyezkedik el a Debrecen-Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye Püspöki Palotája.

Zrínyi Ilona utcai látnivalók

Utunkat a Zrínyi Ilona utcán folytatva két szép épület, a neobarokk katolikus bérpalota és az egykori római katolikus plébánia tűnik szemünkbe. Közöttük Borbás Tibor három fürdőző bronzleány díszkútja, a Három Grácia vonja magára a figyelmet. Az utca középső részén emelkedő szecessziós palota ma a város házasságkötő termének ad helyet. Aki már járt itt, bizonyára nem felejti el e kis utca hangulatát és színes kavalkádját. Tavasztól őszig a sok-sok virág és díszcserje mediterrán hangulatot áraszt, a bronzlányok szobránál utcai zenészek muzsikájában gyönyörködhetnek a járókelők.

Bocskai utcai látnivalók

A Bocskai utca irányában a Megyei Bíróság empire stílusban készült épületét láthatjuk, mellette emelkedik a Megyei Ügyészség.

Szabadság tér, a kulturális élet központja

A város kulturális életének központja a Szabadság tér. Itt találjuk a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárat, illetve és a Váci Mihály Kulturális Központ Bán Ferenc tervezte érdekes formájú épületét. Az épület mögötti utca túloldalán emelkedik a Városi Galéria kék színű épülete, amely otthont ad a „Sóstói Éremművészeti Alkotótelep” állandó kiállításainak, valamint képzőművészeti időszakos kiállításoknak is.

A Városi Galéria mellett emelkedik az új Kodály Zoltán Általános Iskola modern hangversenytermével, mely a világhírű Cantemus Kórus is énekelt. Szintén az épület része a Pál Gyula Terem, ahol időszaki kiállítások tekinthetők meg.

Egy rövid kitérővel a Continental Arénához érkezünk. Számos rangos sportesemény helyszíne ez, benne vásárok, kiállítások váltják egymást egész évben. Az épülettömb után elterülő városrész a Bujtos, a Krúdy Gyula által megörökített egykori híres párbajok színhelye. Mára ezt a mocsaras területet javarészt lecsapolták és szabadidőparkot alakítottak ki.

A belváros irányába visszatérve a Takarékpénztárral szemben találjuk a Városalapítók szobrát, melyet 2001-ben avattak fel. A szobor – Nagy Benedek alkotása – Károlyi Ferenc grófot és Petrikovics János szarvasi csizmadiamestert ábrázolja, akik az elnéptelenedő város 1753-as újratelepítésének főszereplői voltak.

Hősök tere

A Hősök terén található impozáns épület, az eklektika és a historizmus jegyeit ötvöző Megyeháza, szintén Alpár Ignác munkája. A homlokzat két fülkéjében Kallós Ede alkotásai, Szabolcs vezér és István király, a díszudvaron gróf Lónyay Menyhért (1871-72) és Kállay Miklós (1942-1944) – a megye szülöttei – egykori miniszterelnökök szobrai találhatók.

A Megyeháza előtti parkot Kisfaludy Stróbl Zsigmond által 1928-ban készített I. világháborús emlékmű uralja. Főalakja a sárkánnyal küzdő hős, a két mellékcsoport: indulás a harcba és a vég. A budapesti Gellért-hegyen látható Sárkányölő a nyíregyházi szobor némi módosítása. A tér ellentétes oldalán Győrfi Sándor szobrászművész 2006-ban átadott 56-os emlékműve áll.

Október 23. tér és környéke

Az Október 23. téren álló női alakot mintázó krómacél körplasztika a Tilles Béla által alkotott Életfa, a múlt és a jelen összekapcsolódása és egyben a jövőbe vetett hit szimbóluma. A szintén itt található, kakast ábrázoló bronz ivókút Orr Lajos alkotása. A közeli Síp utcán emelkedik a Baumhorn Lipót tervei alapján 1924-32 között épült ortodox zsinagóga. Nem messze innen a 2003-ban átadott Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola jellegzetes piros téglás épülete tűnik szemünk elé.

Továbbhaladva a belváros irányába, a Bethlen Gábor utcára érünk, ahol az 1895-ben kevert bizánci stílusban épült, kettőstornyú görög katolikus templom emelkedik. Védőszentjéről, Szt. Miklósról Tóth Sándor készített szökőkút szobrot (1996), amelyről a templom mögötti kis köz kapta mai nevét.

Kálvin tér és Országzászló tér

A Kálvin tér hangsúlyos épülete, a romantikus stílusú református templom 1873-1882 között épült. A Kálvin tér folytatása az Országzászló tér, ahol az Antall József néhai miniszterelnök által 1991-ben felavatott második világháború áldozatainak és mártírjainak emlékművét találjuk. A tér déli részén a huszároknak emelt, „A magyar huszár” bronz lovas szobor kelti fel a figyelmet.

A huszárok 1869-től részesei a város életének, ekkor költözött be ugyanis a magyar királyi hadsereg egy huszárezred osztálya a város laktanyájába, 1891-ben pedig felépült egy teljes huszárezred befogadására alkalmas kaszárnya. A huszárok a II. világháborúig fontos szerepet játszottak a város gazdasági és társadalmi életében.

A térről jól látható, városképet meghatározó jelentőségű szecessziós saroképület, az egykori Nyírvíz palota. A Széchenyi utcára néző tető oromzatán ősfoglalkozásokat jelképező két mozaik látható: az egyik a halászatot-vadászatot, a másik a földművelést szimbolizálja.

Bessenyei tér

A Bessenyei téren áll Mária Terézia testőrének, az író és filozófus Bessenyei Györgynek Kallós Ede által készített neobarokk stílusú bronzszobra, amely a város első köztéri szobra volt. Idilli környezetben találjuk az Alpár Ignác által tervezett, 1894-ben épült eklektikus stílusú Móricz Zsigmond Színházat.

Külső homlokzatát Moliere, Szigligeti és Shakespeare domborművei díszítik. A színház szervezi minden év augusztusának végén az ország egyik legnagyobb ősszművészeti fesztiválját, a VIDOR Fesztivált. A színházzal szemben Váci Mihály (ifj. Szabó István, 1976), kissé délebbre Krúdy Gyula (Varga Imre, 2003) szobrai állítanak emléket a város szülötteinek.

Benczúr tér

A Benczúr téren emelkedő neoklasszicista stílust idéző monumentális épület a Jósa András Múzeum, mely nevét a híres tudósról és polihisztorról kapta. A 2008 tavaszára belülről megújult múzeumban Nyíregyháza és a megye emlékeinek gazdag tárházát találjuk. Az állandó kiállítások – régészeti, néprajzi, képzőművészeti, trezorterem az újfehértói aranykincsekkel – mellett értékes időszaki kiállításokban gyönyörködhetnek a látogatók.

Néhány lépésnyire a nyíregyházi születésű festőnek, Benczúr Gyulának mészkőből faragott szobra látható, Galántai Fekete Géza alkotása. Mögötte egy csobogó talapzatán, a fák rejtekében Kisfaludy Stróbl Zsigmond híres Vénusz születése szobra áll. A szobor érdekessége, hogy az eredeti a kaliforniai Santa Barbarában található, mely az 1929-es barcelonai világkiállításon aranyérmet kapott. Hű másolatát a művész ajándékozta a városnak. A tér közepén nemrég újították fel az eredetileg 1925-ben épült kecses pavilon épületét, ahol korábban zenés nyári cukrászda, majd sörkert üzemelt.

Luther tér

Az Iskola utca irányába indulva a Luther téri evangélikus templom barokk stílusú műemlék épületéhez jutunk. Az 1753-ban betelepített tirpákok II. József türelmi rendeletének köszönhetően kezdték el építeni kőtemplomukat. Tervezője az olasz Giuseppe Április volt. 1786-ban szentelték fel a régi város legmagasabb pontján. A templom jelentős szerepet tölt be Nyíregyháza zenei életében, orgona- és kórushangversenyek színhelye. Az épület homlokzatán harangjáték emlékeztet az idő múlására.

A templom mellett található a két épületből álló ún. Luther-ház, mely egykor az evangélikus egyház bérpalotája volt. Az épület 1928-ban Kotsis István tervező munkája alapján épült fel, s abban az időben a város legmodernebb bérházának számított.

Pár lépésre a Luther-háztól, a Szent István u. 8. sz. alatti ház falán emléktábla hirdeti, hogy e helyen állt a neves író, újságíró Krúdy Gyula szülőháza, aki 1878-ban született. Ebben az utcában található a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, mely a megye első gimnáziuma. 1806-ban alapította az evangélikus egyház, 1861-től gimnázium. Diákja volt többek között Krúdy Gyula – író, Kabay János – vegyész-kutató és Gádor Béla – író, újságíró is.

Nyíregyháza történelme dióhéjban

A város történelmét dióhéjban összefoglalva elmondhatjuk, hogy a régészeti kutatások szerint a X. századtól lakták a város területét. Ennek ellenére a viszonylag fiatal települések közé soroljuk, hiszen az igazi változások a XVIII. századra tehetőek. 1753-ban érkeztek azok a szlovák telepesek, mai szóhasználattal tirpákok, akik a hétköznapokon a város körül ún. bokortanyákban éltek, sajátos településszerkezetet kölcsönözve így a városnak.

A nyíregyháziak életének legfontosabb eseménye az 1824-es örökváltság volt, amikor a földesúri joghatóság alól megváltották magukat, ennek nyomán 1837-ben Nyíregyháza megkapta a városi rangot. Ma egy pezsgő életű, hangulatos és szép város fogadja vendégeit. Parkok, terek, hatalmas zöldterületek, modern és régi épületek alakítják a városképet, melynek sikerült megőriznie régi meghitt hangulatát.